A nyílászárókat két fő csoportra bonthatjuk funkciójuk alapján. Az egyik az ajtók, a másik az ablakok. Ezen kívül lehetnek külső, vagy belső nyílászárók és megvilágítók.

Ajtó:
Műanyag és fa nyílászárók – Mahagóni ajtóAz ajtó ki- és bejárásra szolgáló nyílás, mely legtöbbször be is zárható. Helyzete szerint egy épületben van külső és belső ajtó, utca-, udvar- és szobaajtó. A nyílás alakja a legtöbb stílusban hosszúkás álló paralelogramma, melynek magassága szélességének másfélszerese; lehet azonban fölül félköríves, szegment vagy csúcsíves is. Az építészet az ajtót kerettel díszíti, ami természetesen az épület stílusa szerint változik. A külső ajtó kerete lehet kváderozott, sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbé gazdag párkányzattal koronázva. Ha az ajtó annyira szélesedik, hogy azon kocsik is bejárhatnak, akkor kapu a neve. A műemléképületek kapuját vagy ajtaját, különösen a templom ajtaját, azt díszítő architektúrával egyetemben portálénak hívják. Az ajtók anyaga lehet fa vagy fém: külső ajtókat, különösen kapukat célszerű keményfából legtöbbnyire tölgyfából készíteni; a belső ajtóhoz puhafát használnak, mely lehet vörösfenyő, erdei-, vagy lucfenyő. A puhafát gyakran kérgelve (furnérozva) alkalmazzák. Fémet vagy biztonsági szempontból használnak, mint pl. acélt a pénztárszobák ajtajánál, vagy pl. a bronzot műemlékszerű épületek bejáratainál nagyobb tartósság és dekoratív szépítés céljából. Szélességük szerint vannak egyszárnyú és kétszárnyú ajtók. Lakóhelyiségek egyszárnyú ajtóinak szélessége 0,65 m-től 1,10 m-ig, a kétszárnyú ajtóké 1,25 m-től 1,50 m-ig terjed. Magasságuk 2,20 m-től 3,40 m-ig. Kocsibejárók legalább 2,50 m, a csűrkapuk 3-4,50 m szélesek. (forrás: wikipédia)

Ablak:
Műanyag és fa nyílászárók – NyílászáróAz ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe. Az ablaknyílás tetszés szerint elzárható és kinyitható. Nagysága a megvilágítandó és szellőztetendő helyiség területétől függ, külső alakja pedig az épület stílusától. Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet. Az átlagos ablak, amely lakóhelyiségekben található, álló téglalap alakú, és magasság:szélesség aránya 1:1,5 és 1:2 közötti. Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla ablakról beszélünk), esetleg hármasával. Az ablakok nyitási iránya jobbos vagy balos lehet. Az ablakok nyitásirányát a nyílás felőli oldalról határozzuk meg aszerint, hogy melyik oldalon van a zsanér. Tehát ha az épületen belül állunk és – egy egyszárnyú ablak esetében – a zsanér jobb oldalon van, akkor az az ablak jobbos nyitásirányú. Ha az ablaknak két szárnya van és mindkét szárnya nyitható ellentétes irányba, azt az ablakot középen felnyíló ablaknak nevezzük. (forrás: wikipédia)

További tartalom a Nyílászáró kifejezésre 1-20-ig rendezve: Nyílászáró #1, Nyílászáró #2, Nyílászáró #3, Nyílászáró #4, Nyílászáró #5, Nyílászáró #6, Nyílászáró #7, Nyílászáró #8, Nyílászáró #9, Nyílászáró #10, Nyílászáró #11, Nyílászáró #12, Nyílászáró #13, Nyílászáró #14, Nyílászáró #15, Nyílászáró #16, Nyílászáró #17, Nyílászáró #18, Nyílászáró #19, Nyílászáró #20

További műanyag és fa nyílászáróval kapcsolatos aloldalaink: Műanyag ablak | Nyílászáró | Ablak árak | Bejárati ajtó | Ajtó ablak Budapest | Műanyag nyílászáró Budapest | Műanyag ablak akció | Műanyag ablak csere | Nyílászáró árak | Műanyag ablak beépítése